Pest megye kivérzett - Interjú Varga ZoltánnalPintér Sándor belügyminiszter és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter április 29-i döntése értelmében Pest Megye Önkormányzata 131 millió 681 ezer forint visszatérítendő támogatást kapott, az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatásáról szóló belügyminiszteri rendelet alapján. Az önkormányzat előző hónapban 181 millió 214 ezer forint, szintén visszatérítendő segítséget kapott. A döntés hátteréről Varga Zoltán Pétert, a Jobbik közgyűlési képviselőcsoportjának frakcióvezető-helyettesét kérdezte a barikad.hu. A Jobbik frakciója folyamatosan azt hangoztatja, hogy Pest megye csupán jogilag nincs még csődben. Segít ezen valamit a most megítélt támogatás? A megyei intézményekben dolgozó hatezer alkalmazott havi bérköltsége 480 millió forint. A Megyei Önkormányzatnak tartaléka nincs, adósságállománya több mint 8 milliárd forint. Ebben a helyzetben 131 millió forintos visszatérítendő támogatás körülbelül olyan, mintha a végstádiumú rákos betegnek fájdalomcsillapítót adnánk azzal a kitétellel, hogy bármit tehet vele, de két hónap múlva egészben vissza kell adnia. Mire van pénze jelenleg Pest Megye Önkormányzatának és mit kellene ebből kifizetnie a hónapban? Mint említettem, a havi nettó bérköltség 480 millió forint. A közétkeztetés biztosításához 120 millió forintra lenne szükségünk, a közüzemi díjakra és egyéb kifizetésekre körülbelül 200 millió forintra havonta. Ez együttesen havi 800 millió forint. A Hivataltól szerzett információim szerint így lenne „nullszaldós” az Önkormányzat. Ezzel szemben állnak a bevételeink. Minden hónap 20. napján kapjuk meg az államtól a megosztott személyi jövedelemadó- és illetékbevételünket, valamint a hónap 30. napjáig a normatív támogatást. A kettő együttesen kb. 480 millió forintot tesz ki, ezzel pont fedezi az alkalmazottak havi bérét de semmi másra nem elegendő. Az alkalmazottaink hónapról hónapra így kapnak fizetést, de már semmi másra nincs pénzünk, sőt már ezt sem kapja meg az Önkormányzat, hanem közvetlenül az Államkincstár utalja ki a munkabért az alkalmazottaknak. Információim szerint a számlánkon tegnap 16 millió forint állt rendelkezésre, ami még egy középvállalkozásnál sem számít soknak, nemhogy egy közel másfélmillió lakosú megyének. Fentiek alapján havonta 320 millió forint hiányunk keletkezik. Egy ilyen helyzetben kaptunk most 131 milliót, amiből lyukakat tömködhetünk, s amit ráadásul vissza is kell fizetnünk. Olyan ez, mint amikor egy ember fizetése már a legkisebb garzonlakás rezsijére sem elegendő és akkor még nem evett, nem ruházkodott, a korábban felvett hitelét meg pláne nem tudja törleszteni. Havi 320 millió forint tehát a hiány. És emellett van még a tartozásállomány? Pontosan így van. A tavalyi évről van 4 milliárd forintnyi kifizetetlen számlánk, az ideiről a többi. Ezek részben ezen 320 milliós havi hiányból, részben fejlesztések, beruházások költségeiből adódott. Feltűnő felújítások zajlottak, amik jól mutattak az önkormányzati választások előtt a sajtóban, csak éppen tudtommal a kifizetésük maradt el. Vagy itt van a közétkeztetést végző cég, a HunGast Kft. Bár a Jobbik ezt nem támogatta, mivel a velük kötött szerződésünk egyoldalú felmondása mellett érveltünk, a Közgyűlés fideszes többségének döntése értelmében közös megegyezéssel mondta fel az Önkormányzat a szerződést. A megállapodás részeként a nem vitatott követeléseik első részletét, 255 millió forintot május 15. napjáig kellene kifizetnünk. Fentiek szerint ezt minden bizonnyal nem tudjuk majd teljesíteni, s lassan kénytelenek leszünk tárgyalásokat kezdeményezni az átütemezett adósságtörlesztésünk első részletének átütemezéséről. Ha pedig nem fizetünk rendszeresen, a cég hamarosan érvényesítheti a Tárogató úti, mintegy 1 milliárd forint értékű ingatlanunkra bejegyzett jelzálogjogát. Ingatlannal, az utolsó vagyonunkkal fizetünk a szolgáltatásért? Hova vezet ez? De e hiány azért alakult ki, mert a szocialista kormányzat elvonta a bevételek nagy részét… Igen, ezt az indokot mi is minden alkalommal végighallgatjuk a Közgyűlés ülésein. Csak arra nem kapunk soha választ, hogy a Fidesz miért nem hozta helyre ezt, az egy éve tartó kétharmados kormányzása alatt. Ha – mint az előbb említette – a megyei önkormányzaton már át sem folyik a pénz, akkor mi értelme van a létezésüknek? Pontosan az a cél, hogy azt mutassák, hogy semmi. Ez lehet majd az ok a megyei önkormányzatok megszüntetésére. „Az állam úgyis ellátja a feladatot, kifizeti az alkalmazottakat, minek még egy megyei önkormányzat?” – indokolhatják majd látványosan az Országgyűlésben a kormánypárti képviselők. Csakhogy ezzel az önkormányzatiság sérül. E rendszernek pontosan az volt a lényege, hogy a helyi önkormányzat és a megyei önkormányzat – amelynek alkalmazottai, képviselői szintén a megye településein laknak – nyilván sokkal jobban tudják az államnál, hogy mire van szükségük. Lehet ezt vitatni, s akkor felszámolhatjuk a teljes önkormányzatiságot, de én ennek nem látom értelmét. Ez akkor végtére is egyfajta államosítás, de azt programja szerint a Jobbik támogatja. Most akkor mégsem? A Jobbik támogatja, hogy az egész országra kiható stratégiai ágazatok magántulajdonból állami tulajdonba kerüljenek. De nem látom be, miért lenne jó, hogy az állam határozza meg azt is, hogy egy kistelepülésnek mire van szüksége, legyen szó bármely megyéről, az ország bármely településéről. H.É. - barikad.hu |
Központi videók
ESEMÉNYNAPTÁR



























